Ha nem vagy romantikus temészetű akkor is nézd meg!! és ha véleményt akarsz nyilvánítani akkor ide írhatsz--->katika163@freemail.hu
Együtt álmodozva
Még emlékszem az első sétára,
Kéz a kézben bőrig ázva.
Semmivel sem törődve sétáltunk,
S egymás szemét páztáztuk.
Kéz a kézben, bőrig ázva,
Tó mellett, hidegben sétálva,Nem gondoltunk semmi másra
Csak kettőnk álmára.
Arra, hogy szerelmünk ne legyen titok,
Hogy ne kuncogjanak rajtunk itt- ott,
Hogy az élet felettünk úgy szaladjon el,
Hogy egymástól egy pillanatra sem válunk el.
Hogy majd idős korunkban
Egy könnycseppel neki elmondjam
"Még emlékszem az első sétára,
Kéz a kézben bőrig ázva" .
/Bódi Alexandra/
Fényévnyi szerelem
Keserű könnycseppek csordulnak arcomon,
Vízcseppek gördüklnek az ablakon.
Ajtóm helyén szomorúan áll,
Szent kezet vár s, hogy kinyissák.
De a zár makacsul hallgat.
Élettelen szemeim vizsgálják a falat,
Könnyek, magányos lelkek,
Hiába suttogom neki: "Szeretlek!"
Visszhangzik egy dal fejemben
Szomorú emlékek zizegnek lelkemben.
Zizegnek, mint sárga falevél,
Mellyet a Tél Halál-karma felemészt.
Ajtóm nyílik, szívem hevesebben dobog.
De csak tükröt látok, benne arcom, csalódott.
Mögöttem a Halál, előttem az Élet,
Hátatfordítok s nézem a sötétséget.
Elindulokfelé kényszer-mosollyal,
S a Halál vár kitárt karokkal.
Szaladok feléa sötétben,
S elbotlok egy régi emlékben.
Talpra állva, mérgesen rúgom félre,
Mondván: "Nem kell már az élet fénye!"
Szaladok tovább, tovább,
Holnaptól a csillagok közül nézek le Rá!
/Bódi Alexandra/